Menu

Akit kiutáltak a másodosztályból

Többévnyi kihagyás után ifj. Volentér László tavaly visszatért. A Sugovica-partiak egykori junior bajnoka a motokrossz másodosztályban próbált szerencsét. A visszatérés ennél jobbra aligha sikeredhetett volna. Volentér mindent megnyert, s idén kénytelen-kelletlen az élvonalban kell helytállnia. A másodosztályban már nincs maradása. Ha mégis maradna, az ellenfelek bojkottálni fogják a versenyeket. A 2004-ben másodosztályú magyar bajnoki címet nyert ifj. Volentér Lászlóval beszélgettünk.

– Milyen volt a tavalyi idény?
– Százszázalékos. Mindent megnyertem, amit lehetett. Amit a bajnoki idény előtt elterveztem, azt maradéktalanul sikerült megvalósítani.

– Konkrétan?
– A tömegsport 250 extra, vagyis – közérthetőbben – a 250 köbcentis motokrossz OB II. bajnoki címét egyéniben is, csapatban is megnyertem. Egyéniben természetesen bajai színekben indultam, csapatban pedig a Reál Motorcentrum Győr versenyzője voltam.

– Milyenek voltak a versenyek?
– Az időjárás alaposan megkeserítette az életünket. A szeszélyes idő miatt nagyon sok nehéz versenyünk volt. Sajnáltuk is ám a szerelőket! A rengeteg esős, sáros futam idején bizony nem volt könnyű munkájuk. Előfordult persze olyan is, hogy – meglepetésre – eső sem esett, sár sem volt a bajnoki-, illetve kupafordulók napján. Cserébe viszont akkor iszonyatosan nagy por volt. Nem is emlékszem olyan tavalyi futamra, amikor az időjárásra és ennek köszönhetően a pályára is azt lehetett volna mondani, hogy ideális körülmények között versenyezhetünk.

– Melyik rosszabb: sár, por?
– Az esős, sáros talaj. Ennyit esőt versenyen, mint 2004-ben, még soha nem láttam. A depóban tragikus állapotok uralkodtak. Megszenvedtünk, hogy úgy mondjam, voltak kisebb-nagyobb nehézségeink.

– Esett? Mármint nem az eső, hanem le, a motorról?
– Nem volt jellemző. Háromszor estem az előző idényben. Még az év elején, egy Köztársaság Kupa-futamon erős izomgörcseim voltak, akkor buktam egy rendeset. Majdnem feladtam a versenyt. Ajkán szétszakadt a hátsó kereken, az élről szálltam ki a versenyből. Június végén Nyársapátiban viszont meg is sérültem. A Köztársaság Kupa-forduló első futamában második lettem, majd a második futam második körében vezető helyről estem egy nagyot. Bokaszalag-szakadás lett a vége. Hat hét kényszerpihenő, mankó, járógép következett. Szerencsére felgyógyultam.

– Mennyit hagyott ki a sérülés miatt?
– Hét héttel a sérülés után már ismét versenyeztem. A változatosság kedvéért ez is esőfutam volt. Fontos győzelem volt, mert onnan kezdve célegyenesben voltam, egyre közelebb kerültem a másodosztályú bajnoki cím megszerzéséhez. Valamennyi hátralévő versenyt megnyertem és egyéniben is, csapatban is bajnok lettem.

– Milyenek a tapasztalatai a másodosztályról?
– Nekem tökéletesen megfelelt! Itt nem kell olyan sokat edzeni, mint az élvonalban. Mivel én munka mellett sportolok, ráadásul a munkámból teremtem elő a sportoláshoz szükséges pénz jó részét, ennél többet edzeni nem is lett volna időm. Sajnos feljebb kell lépnem és a következő bajnokságban már az I. osztályban kell versenyeznem. Az az igazság, hogy maradhatnék a tömegsport 250 extra nevű másodosztályban, de nem akarok kiutált, kiközösített ember lenni.

– Miért? Mi történt?

– Semmi. Csak arról van szó, hogy egy évvel visszatértem a motokrosszhoz, elindultam a másodosztályban és azóta mindent versenyt megnyertem. Ellenfeleim bojkottálni fogják a futamokat, ha ismét a másodosztályban indulok. Gondolom, nem sok örömük volt abban, hogy egyszer csak megjelentem, s azóta mindet én nyerek. Egyértelmű tehát, hogy egy osztállyal feljebb kell lépnem.

– Jobb a békesség?
– Nem tehetek arról, hogy nagyon megvertem őket. Persze, tudom, hogy az I. osztályt erőn felül vállalom, de nincs más választás. Meg amúgy is: szeretem a kihívásokat, jöhet tehát az élvonal.

– Mi fog változni az OB II-höz képest?
– Többet kell edzenem, megpróbálom összeegyeztetni a munkát és a motokrosszt. Szerencsére, amint megtudták, hogy az élvonalban fogok versenyezni, már szponzorok is jelentkeztek. Azt mondhatom, hogy az élvonalbeli szereplés anyagi háttere már 80 százalékban összeállt, rendezett. Őszintén szólva abban reménykedem, hogy lesz még legalább két-három olyan támogatón, akiknek köszönhetően fel tudom majd venni a versenyt a magyar élvonal legjobbjaival.

– Milyen motorral vág neki az I. osztálynak?
– Kétüteműről négyütemű motorra váltok, sőt a Honda Magyarország által – két darab 2005-ös modellel – támogatott versenyző lettem. Az idei I. osztályú 250 köbcentis motokrossz magyar bajnokságon Honda CRF450R típusú motorral versenyzek.

– Mit szeretne elérni ifj. Volentér László az élvonalban?
– Szeretnék az első öt között végezni. Komoly, erős mezőny lesz, hiszen valamennyi márka képviselteti magát a legjobbak között. De, őszintén szólva: magyar bajnok akarok lenni!

Lőrinczi Csaba