Menu

Plitvicei-tavak Nemzeti Park

A Plitvicei-tavak Európa legcsodálatosabb természeti szépségei közé tartoznak. Az UNESCO 1979-ben vette fel a Plitvicei-tavakat a Világ természeti örökségének listájára. A 266 km2-en elterülő Plitvicei-tavak Nemzeti parkot 16 teraszos fekvésű tó alkotja, amelyek vízesésekkel kapcsolódnak egymáshoz. Az első tó 636 méterrel a tengerszint felett található, míg az utolsó, 8 km-el délebbre, és 133 méterrel alacsonyabban fekszik. A tavak legnagyobb mélysége 46 méter. A Plitvicei-tavak egyik különlegessége a víz áttetszősége, amely akár a 8 métert is elérheti.

A tavak két csoportra oszthatók: a felső tavakat (12), amelyek nagyobbak és békésebbek, sűrű erdő veszi körül; míg a 70 méter magas sziklafalak tövében található alsó tavak (4) körül alacsonyabb növényzetet találunk. Az 1949-ben nemzeti parkká nyilvánított Plitvicei-tavak, Európa legismertebb természeti nevezetességei közé tartoznak. Az UNESCO 1979-ben felvette a Plitvicei-tavakat a Világ természeti örökségének listájára. Manapság a Plitvicei-tavak Horvátország leglátogatottabb idegenforgalmi célpontjának számítanak, az idelátogató vendégek száma még a Dubrovnikba utazók számát is meghaladja.

A Plitvicei-tavak Horvátország sík- és hegyvidéki részének találkozásánál fekszenek, a tengerpart felé vezető út mentén. Ezért a Plitvicei-tavak ideális pihenőhelynek számítanak a tengerpartra utazó turisták számára. Érdemes megállni egy ebédre, de akár az éjszakát is eltölthetik itt. A tavak Zágrábtól 140 km-re délre fekszenek. A Plitvicei-tavak mentén több kilométer hosszú rendezett gyalogösvény várja az idelátogatókat. Leggyakrabban kanyargós, fából készült hidakon lehet átkelni a tavak felett.

Mivel a nyár folyamán a tengermelléki időjárásnak köszönhetően rendkívül gazdag a növényvilág, télen pedig a kontinentális éghajlat miatt általában vastag hótakaró borítja, a Nemzeti Park minden évszakban számtalan látnivalót tartogat a látogatók számára.
A Nemzeti Park területén több őserdő jellegű erdei életközösség is található, amelyek kivételes értékük miatt különleges rezervátumokká lettek nyilvánítva (pl.: a Čorkova-öböl). A Plitvicei-tavak területét általában novembertől – márciusig vastag hótakaró borítja, ami leginkább a sífutás szerelmeseit vonzza, decemberben és januárban pedig rendszeresen befagy a tavak vize is.

Nyáron a legnagyobb tavak – mint a Prošćansko vagy a Kozjak – hőmérséklete 24°C-os, ezért fürdőzésre is kiválóan alkalmasak. A tavak mentén összesen 20 barlang található, amelyek közül a Golubinjača, a Mračnjača, a Velika pećina és a Šupljara a legismertebbek.
A tavakat nem csak gyalogosan, de turistavonattal és hajóval is körbe lehet járni. A kiválasztott programtól függően (hat turistaútvonal áll a vendégek rendelkezésére), 3-6 órás kirándulás vár a látogatókra. A szálláshelyet kereső vendégek a Jezero, a Plitvice és a Bellevue szállodák szolgáltatásai közül választhatnak, de megszállhatnak a számtalan magánszálláshely valamelyikében is.

Az állat- és növényvilág érdekességei

A Plitvicei-tavak területét rendkívül változatos növénytakaró borítja, amit mi sem bizonyít jobban, mint az hogy, találhatók itt mediterrán, kárpát-medencei, eurázsiai, arktikus és boreális növények, de nagyszámban élnek itt endemikus fajok is. Az erdők leggyakoribb fája a bükk, amely a terület kb. 73%-át uralja. A bükkfának rendkívül fontos ökológiai szerepe van, mert megszilárdítja a talajt, és így megakadályozza a földcsuszamlást és a talajeróziót.
A második leggyakoribb fa a fenyő, amely az erdők kb. 22%-át borítja. Általában a magasabban fekvő helyeken, a bükkerdők felett találkozhatunk vele. A Nemzeti Park legszebb erdőit a bükk- és fenyőerdők alkotják. Különösen látványosak a bükk- és fenyőerdők találkozásánál található területek, illetve a rétek és a tavak.

A Čorkova-öböl mentén elterülő erdő, minden bizonnyal a Dinári-hegység legszebb őserdeje. Ez a 79,50 hektáros területen található erdő, minden emberi beavatkozás nélkül, kizárólag természetes körülmények között fejlődik. Az öböl területén a növényvilág több óriásával is találkozhatnak az idelátogatók, ilyen pl. a több mint 50 méter magas lucfenyő, vagy a kb. 140 cm átmérőjű jegenyefenyő.
Az itt előforduló állatfajok közül feltétlenül érdemes megemlíteni a barnamedvét és a farkast, amelyek leggyakrabban kora hajnalban vagy alkonyatkor aktívak, de megtalálható itt a róka, a hiúz vagy a borz is. A tavakban nagyszámú pisztráng él, de a horgászat egyelőre tilos. A Park madárvilága is rendkívül gazdag: több mint 140 madárfaj – az énekesmadaraktól a ragadozókig – fészkel errefelé. A Horvátországban előforduló lepkefajok megközelítőleg 30%-a honos a Plitvicei-tavak területén.

Winnetou – a Plitvicei-tavak hőse

A Plitvicei-tavak egyebek mellett, Karl May klasszikus regénye, a Winnetou alapján forgatott film miatt is ismertek. Az 1960-as években készült film eredeti címe: “Az Ezüst tó kincse” (Treasure of Silver Lake, Der Schatz im Silbersee), főszereplői pedig Lex Barker, Herbert Lom és Pierre Brice voltak. A hatvanas és a hetvenes években Winnetou a gyerekek és a fiatalok kedvence volt, a róla készült film pedig igazi kultuszfilmnek számított Németországban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.