Menu

Maldív szigetek

Az éden! Nagy összegben fogadunk arra, hogy a Maldív szigeteken valaha rendszeresen rendeztek “Hogyan írjunk teremtéstörténetet?” előadássorozatot, ahova a világ összes profétája, apostola, krónikása meghívást kapott. Másképp mivel magyaráznánk, hogy minden paradicsomi állapot vallásos leírása megegyezik vizsgált célállomásunk formajegyeivel?

Kedves Olvasó, ez a cikk fájni fog. Korall, tenger, koktél, halas rizs – ezért.

Ha Csehov a Maldív szigeteken írta volna meg a Háború és békét, az érettségire készülők bizonyára mostan a passzusok idézésével töltenék a péntek estéket, nem pedig a nehéz zenék mámoros egyszerűsítésével.

A Maldív szigeteken ugyanis alapból csak optimistán tud írni az ember, nem véletlen: ha a fehér homokban sütkérezünk, lábujjaink között a sötétkék óceán játszik bújócskát, és csak akkor nézünk ijedten párunkra, ha meg-megbotlik a koktélos tálcával, nem nagyon van kedvünk az élet bonyolultabb felével foglalkozni. És ez a jelenet nemcsak képeslapokon létezik és nemcsak szoftpornókban rendezi meg a vicces rendező, hanem pár órás repülőút után számunkra is megélhető valóság lehet. Az Indiai óceánban 1200 kisebb földdarabon terpeszkedő Maldív szigeteknek nevezett tájegység ugyanis minden pillanatában tudja hozni az elemelt hangulat minimumát.

Pedig a képlet egyszerűbb, mint egy sirályhang: legyen egy komplett vízi országod, amelyen csak a furcsa véletlenek sorozata miatt élnek még emberek. A 90 ezer négyzetkilométerből ugyanis csak háromszáz nevezhető szárazföldnek, a többi a nagy kékség, így minden különösebb elmebaj nélkül gondolhatnánk a katalógusok olvasásakor, hogy itten csikóhalak a rendőrök, a vendéglősöket pedig a lepényhal-fajták gasztronómiára érzékeny egyedeiből válogatják össze. A Sri Lankától délnyugatra fekvő 26 korallzátonyból álló szigetlánc 754 km hosszú és 118 km széles, de ez tipikusan az a hely, ahol a számok nem mondanak semmit. Itt a hangulat mesél.

Teljes relax

Két hét Maldív szigeti nyaralás ugyanis csak egy atomsúlyos éjszaka és néhány ezer spam támadásaival egyenértékű: az emberi agy formatálódik, és menthetetlenül kiesik belőle minden neuron, ami a gondokért, bajokért felel. Az alapállapot elérésében nagy segítségünkre van a stabil időjárás is, amely egyedül csak a szigeteken élő naptárkészítőket kergeti rémületbe, mivel minden hónapot ugyanúgy kell illusztrálni: sehol egy hópehely, egy hulló falevél, tajtékzöldbe fordult mező, csak a nyár és annak szépséges kellékei.

Egyedül az eső bukkan fel, mint variálható képelem; a szigeteken gyakori a langymeleg trópusi eső, amely a grafikusok mellett azonban a botanikusokat is boldoggá teszi: a maldív vegetációnál jobb és szebb élettér kevés akad a Földön. Kókuszpálmák, csavarpálmák, kenyérfák, amelyek így egyszerre amúgyis komoly zöldügyi attaknak számítanak, pedig még nem is beszéltünk a National Geographic reklámsportjaiból ismerős teknősök, halak izgő-mozgó kavalkádjáról. Az élet azonban nem habostorta: a sziget a haszonnövények számára kevés megélhetési lehetőséget biztosít, csak az édes burgonya, a yamgyökér, a görögdinnye és a köles mondhatja el magáról, hogy sikeresen leigázta a maldív talajt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.