Hacked By ColdHackers & Mezopotamia Hackers & RojavaHackers & GerillaHackTeaM
   
   
 


Hacked By Rojavahackers. ColdHackers. Mezopotamia Hackers.GerillaHackTeaM    


KURD HALK ONDERI ABDULLAH OCALAN'IN 69. DOGUM GUNUNU BIZLERE BUGUNLERI VEREN OZGURLUK GUNESIMIZIN,!...

TUM HAKIKAT SAVASCILARININ 4 NISAN GUNUNU KUTLUYORUZ.BUGUN KURT TOPLUMU SAHSINDA DUNYA INSANLIGI ICIN ONEMLI BIR GUNDUR.
CUNKU ONDERLIKSEL DOGUS YENIDEN BIR OZGURLUK DOGUMUDUR.
TUM INSANLIGI BENIMSEMIS BIR ONDERLIK FELSEFESI SOZ KONUSUDUR,VE BUNUN ICIN!..


PKK HALKIN OZGURLUGUDUR,

ZAFERIN, KURTULUSUN PARTISIDIR!,

KURDISTAN SOMUTUNDA BUYUK BIR OFKE, BUYUK BIR INTIKAM HAREKETIDIR.

ONDER APO'NUN BASLATMIS OLDUGU OZGURLUK MUCADELESINI

HAKILERIN, KEMALLERIN, HAYRILERIN, MAZLUMLARIN, AGITLERIN, ZILANLARIN, BERITANLARIN, SAKINELERIN

BAGLILIK CIZGISINDE YASAMAKTIR

PKK HALKTIR ! HALK HER ALANDA MUCADELEYI YUKSELTECEKTIR..

PKK' DE CANLANDIRILAN OZGURLUK TARIHIDIR

AYAGA KALDIRLILAN INSANDIR

YURUDUGUNDE ZAFERI GETIREBILECEK KISILIKTIR

PKK YASAMA YURUYEN KANIN PARTISIDIR

PKK DEVRIMCI BIR TUTKUDUR

KURDISTAN SOMUTUNDA BUYUK BIR OFKE, BUYUK BIR INTIKAM HAREKETIDIR

PKK TARIHTEKI EN DEGERLI UMUTTUR

PKK, HALKIN OZGURLUGUNE KILITLENME HAREKETIDIR.

APOCU RUHLA FEDAI EYLEM GUCUNU YARATMANIN ADIDIR PKK..

PKK CIZGISI IDEOLOJISI ILE BASLAMIS VE ONUNLA GELISMIS BIRCIZGIDIR..

BIJI SEROK APO

BIJI PKK

BIJI KURD U KURDISTAN

SEHID NAMIRIN !
SEHID NAMIRIN!..
SEHID NAMIRIN!..


 
 
 
Hacked By ColdHackers & Mezopotamia Hackers & RojavaHackers & GerillaHackTeaM


/wp-includes/wlwmanifest.xml" />
Menu

Az andalúz csábítás

A nagy felfedezések korában Andalúzia a világ egyik központjának számított, s még napjainkban is ez a vidék jelenti az “igazi” Spanyolországot. A dél-spanyolországi történelmi vidék a Guadalquivir völgyében terül el, a tengerparti pálmafás üdülőterülettől alig kétórányi autózással érhető el a Sierra Nevada háromezer méter magas hegygerince.

A Földközi-tenger partját itt úgy hívják: Costa del Sol, Napos Part, s nevéhez méltóan szinte mindig süt a nap, a szikrázóan fehér házak udvarán kútvíz csordogál, a keskeny, macskaköves utcákon drótra aggatott fehérnemű szárad. Marbella, a Napos Part ékszere ősi halászfalu, a hajdani arab erőd árnyékában terül el. A partszakasz központja, Malaga görögök alapította, történelmi település. Hírnevét legendás szülötte, Pablo Picasso alapozta meg. Hajdani háza ma zarándokhely, szülővárosának repülőtere is az ő nevét viseli. A luxusnyaralóhely kikötőjében fényűző jachtok ringanak, a strandon és a korzón világhírességek sétálnak. Alig nyolcvan kilométer ide Gibraltár, amelynek erődítménye már átköszön a Földközi-tengeren túlra, Afrikába. A gibraltári sziklán él – Európában egyedül – szabadon a farkatlan makákó majom.

A nászutasok városa

Szeszélyesen kanyargó út vezet a tengerpartról a hegyek felé. A vad hegyi patak, a Guadalevin sziklafennsíkján épült Ronda – a nevével ellentétben lenyűgözően szép település. Három híd ível át a patak szurdoka fölött, a sziklafal tetejére épített fehér házakat virágoskertek ölelik körül. A régi mór város zegzugos utcái igen romantikusak. Nem véletlenül ajánlotta Rondát a Nobel-díjas író, Ernest Hemingwaya nászutasoknak. S itt tudott zavartalanul alkotni a prágai születésű, hosszú időn át Párizsban élő osztrák költő, Rainer Maria Rilke, amikor megcsömörlött a nagyvárostól.

A legnagyobb andalúziai és a negyedik legnagyobb spanyol város Sevilla. Jelentőségét hajózható, folyó menti fekvésének köszönheti, kikötőjét már a rómaiak is használták. Az Újvilág felfedezésében is fontos szerep jutott Sevilla kikötőjének, ugyanis itt szállt hajóra sok spanyol hódító, innen indult több felfedezőút. A város őrzi Kolumbusz hajójának, a Santa Mariának modelljét.

Andalúzia székhelye, Sevilla operadíszletként él az emberek képzeletében. A városban és környékén játszódik Bizet világszerte kedvelt operája, a Carmen története, és Almaviva gróf is az egyik sevillai ház erkélye alatt ad szerenádot Rosinának a Sevillai borbélyban. A kulisszahangulatot erősítik a folyó parti sétányon várakozó konflisok, a jövendőmondó cigányasszonyok, de jól illenek ide a központ elegáns bevásárlóutcái is. A látnivalók közül a középkori eredetű Óváros nyújtja a legtöbbet. Szinte minden lépés a hét és fél száz éve megszűnt arab világ hangulatát idézi. Akárcsak az Alcázar, a római kori castrum (katonai tábor) helyén emelt mór várpalota. Az eredeti építményből ugyan kevés maradt meg, de újjáépíttetője, I. (Kegyetlen) Péter alatt a 13-14. század fordulóján sevillai és toledói mesterek a mozarab stílus legszebb alkotását hozták létre. (Mozarabnak nevezték a mór uralom alatt azokat a spanyolokat, akik keresztény vallásukat megőrizték, de átvették az arab nyelvet és kultúrát. Művészetük a keresztény és mohamedán hagyomány ötvözete volt.) Kolumbusz Kristóf az Alcázar Admiralitás-termében számolt be Kasztíliai Izabellának második amerikai útjáról. A felfedező sírja a keresztény világ harmadik legnagyobb templomában, a Santa Maria-katedrálisban található, bár máig kétséges, hogy a szarkofág valóban az ő holttestét őrzi-e.

Córdoba spanyol mértékkel mérve csak “macskaugrásnyira”, mindössze százhatvan kilométer távolságra van Sevillától. Olajfák borítják a dombokat, római romok tűnnek fel Carmonánál. A córdobai Mezquita-mecsetet kívülről nem különösebben látványos, kopár falak veszik körül. Annál üdítőbb a látvány belépve a Megbocsátás kapuján (Puerta del Perdó) a Narancsudvarba (Patio de los Naranjos): permetező szökőkút, sudár pálmák, örökzöld ciprusok, virágzó narancsfák gyönyörködtetik a látogatót. Maga az egykori mecset, amely a keresztény hadak bevonulása óta a Mária mennybevitele nevet viseli, ma is mint Mezquita ismert, s nemcsak egykori nevét őrizte meg, hanem egykori méltóságát is. Nyolcszázötven márványoszlop idézi annak az iszlám központnak a hangulatát, amelyet a kortársak “a világ díszeként” emlegettek. Falai között, az oszlopok tövében tudásra szomjas tanítványok vették körül a tudósokat, s itt ítélkezett Córdoba legfőbb bírája. Hagyományos Córdoba bőripara, a boltokban nagy a választék táskából, díszes lónyeregből és természetesen kapható a híres szattyánbőr “kordován” csizma is.

A Sierra Nevada hósipkás hegyei fogadják az őszibarack- narancs-, és mandulaligetek között Granadába igyekvő utazót. Az iszlám végváraként emlegetik Granadát, 1492-ben ezt a várost vették be utoljára az egyesült keresztény seregek. A mórok erődítménye, az Alhambra az arab palotaépítészet legszebb alkotása. Az oda vezető út azonban igazán spanyolos, legalábbis a gitárkészítők utcáján haladva, ahol a hangszerek között válogató vásárlók vagy a mesterek ujjai alatt megpendül a búskomor canto jondo, a melankolikus canto flamenco és a hagyományos andalúziai tánc, a fandago dallama.

A világhírű épületegyüttes neve – al hamra: vörös – a tornyok, mellvédek, paloták színére utal. Átlépve a kapun az Ezeregyéjszaka csodája fogad. Fényben ragyog a szultán rezidenciájának Mirtusz udvara, és az Oroszlános udvar (Patio de los Leones), ahol a díszkútak medencéjét az arab építőművészetben egyedülálló módon tizenkét oroszlán tartja. Az iszlám vallás tiltja az ember- és állatábrázolást. Talán azért néznek ki így az oroszlánok, hogy ha már megszegték a Korán parancsát, legalább ne legyenek élethűek. A Sala de los Abencerrajes az Alhambra legsötétebb tragédiájának színhelye. A legenda szerint e helyen gyilkoltatta le Boabdil, Granada utolsó uralkodója a teremnek nevet adó hercegi család harminchat tagját, mert szemet vetett a vagyonukra. Az Alhambra legszebb terme, a Sala de las Dos Hermanas, a Két nővér nevet viseli, kupolája páratlan a maga nemében. Ötezer kis fülkeszerű mélyedésből áll, az arab sztalaktit (cseppkő) boltozat pazar példája. Az Alhambra ezzel a spanyol mondással fogadja és búcsúztatja a turistát: Aki nem látta Granadát, nem látott semmit.

Meg kell kóstolni!

A spanyol ember számára az evés-ivás szertartás, Andalúziában különösen az. A vacsora – helyi szokás szerint – tíz óra után, sötétedéskor kezdődik. Ilyenkor kezdődik igazán az élet, az emberek traccsolnak a bodegákban, iszogatnak a bárokban vagy a lokálok teraszán. A vendégnek meg kell kóstolnia a gazpachót, a passzírozott uborkából, paradicsomból készített levest, amit fokhagymával, olajjal, borecettel ízesítenek, s hidegen tálalják tonhallal és kenyérrel. A második fogás után, ami rendszerint az estofado de ternera (paradicsommártással tálalt párolt borjúhús), vagy a különösen kedvelt callos (pacal), már igazán érdemes kortyolni az édes malagaborból, neve lacrima christi, magyarul Krisztus könnye.

A spanyolok, a bor hatását enyhítendő, szívesen fogyasztanak a bárokban hideg vagy meleg tapast, vagyis borkorcsolyát. Az aranyszínű, száraz amontillad vagy a kissé fanyar, sötét olorosó borhoz remekül illik az olívabogyó sajtszelettel, vagy a fűszeres hegyi sonka, esetleg rák. De kiadósabb fogás is kerülhet a bor mellé a tálcára: habas con jamón (főtt bab sonkával) vagy calamares en su tinta (tintahal saját levében).

Az andalúz csábító

A Napos Part központjának, Malagának szülötte a híres színész, Antonio Banderas. Szülővárosában tanulta a flamenco-énekesnőktől, hogy nincs nagyobb öröm a tapsnál. Mégsem elégedett meg a romantikus hangulatú kisvárosban elért sikerrel, Madridba költözött, hogy onnan is továbbállva Hollywoodban magára ölthesse Zorro, a spanyol hős fekete köpönyegét. A Desperado főhőse, a nők bálványa tipikusan malagai férfi. Nem sajnálja az időt az élet élvezetére, imádja a finom ételeket, a jó borokat. És szenvedélyes szerető – ő az “andalúz csábító”.

Forrás: Nana.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.