Menu

Foci EB 2012: Ukrajna

Sovkovszkij nincs, szabad a gazda. Röviden így is össze lehetne foglalni az Európa-bajnokság egyik legesélytelenebb csapatáról és a FIFA-rangsorban a kontinensbajnokság másik házigazdája mellett leghátrébb rangsorolt csapatról szóló helyzetjelentést, ám éppen a rendezői státusz okoz némi hezitálást. Az ukrán labdarúgó válogatott nem nevezhető világrengetőnek, s a hazai szurkolók könnyen el tudnak igazodni a pillanatnyi erőviszonyokon, ha csak annyit említünk, hogy a világszövetség rangsorában Magyarország nemzeti csapata 15 hellyel előzi meg Ukrajna válogatottját. Ám mindezen információk tudatában újra és megint és a következő egy hónapban mindig meg kell említeni: Ukrajna az Európa-bajnokság egyik házigazdája. Holtbiztos, hogy a foci szerelmesei még nem felejtették el: nemrégiben Dél-Korea is otthont adott egy labdarúgó tornának.

Ráadásul az ukránok elmondhatják magukról azt, amit az ázsiaiak nem: Aranylabdát nyert játékos van a csapatukban. Emellett persze más is említhető velük kapcsolatban. Például a magyar labdarúgás egyik legszomorúbb fejezete: Irapuato és az 1986-os mexikói labdarúgó világbajnokság. Ugyan Szovjetunió volt a csapat neve, de jó tudni, hogy az akkoriban a világ egyik legjobbjának számító Dinamo Kijev csapatára épült a szovjet válogatott (jobban, mint a vb-t és EB-t nyert spanyol válogatott a Barcelonára). Az is túlzás nélkül kijelenthető, hogy annak az alakulatnak nem szövetségi kapitánya, hanem hadvezére volt: minden idők legnagyobb ukrán és legnagyobb szovjet fociedzője, az Ukrajnában a mai napig nemzeti intézménynek számító Valerij Lobanovszkij. Hosszasan lehetne mesélni a futballtörténelem egyik korszakos edzőegyéniségének számító trénerről, de ezúttal elég lesz egy röpke történet a megbecsülésről: 2003-ban az AC Milan megnyerte a Bajnokok Ligáját és Lobanovszkij egykori tanítványa, egy bizonyos Andrij Sevcsenko a győzelem után azért utazott Kijevbe, hogy elhunyt mestere sírjára helyezze aranyérmét.

Az ukránoknál nem csak Aranylabdával díjazott focista játszik majd a válogatottban, de a kispadon is legendás egykori labdarúgó foglal helyet: Ukrajna szövetségi kapitánya nem más, mint a szovjet és az ukrán labdarúgás leghíresebb játékosa, Oleg Blohin. Aki 1975-ben a Dinamo Kijev színeiben elnyerte a legjobb európai focistának járó Aranylabdát. A nemzeti csapat jelenlegi díjazottja ugyebár Andrij Sevcsenko, akiben a 2004-es esztendő aranylabdását tisztelhetjük. Ezzel a szép és dicsőséges múlt említése véget ért, s a jelenlegi ukrán válogatottról sok jót nem írhatunk.

Pjatov nagy lehetősége

Finoman fogalmazunk, ha azt mondjuk, hogy gondok vannak a kapusposzton. A cikk elején említett Olekszandr Volodimirovics Sovkovszkij kontinensbajnokságon való szereplése sérülés miatt szóba sem jöhet. Ribka doppingvétség miatti kétéves eltiltását tölti, Dikan pedig – Sovkovszkijhoz hasonlóan – sérült. Nem nehéz megjósolni, hogy az EB-n Andrij Pjatov védelmezi majd az ukránok kapuját. Más lehetősége nincs a szakvezetőnek, hiszen a két cserekapusnak egyáltalán nincs nemzetközi rutinja: Gorjanov és Koval összesen egy válogatottsággal rendelkezik (Gorjanov számára adatott meg a lehetőség, hogy 2010-ben, 34 évesen bemutatkozzon a nemzeti csapatban).

Csihrinszkij megint hiányzik

A védelemről nagyon jóindulatúan úgy fogalmazhatunk, hogy nem jó. Simán képes akár több gólt is begyűjteni egy mérkőzésen. Csihrinszkij hiába alapember, ezúttal is sérülés miatt fog hiányozni a csapatból. A korábban a Barcelonában is játszó hátvédnek nincs szerencséje a sérülésekkel: a 2006-os németországi világbajnokságon is kezdő lett volna, de az U21-es Európa-bajnoksággal is így járt. Jelenleg egyedül Szelin tűnik kezdőnek a balhátvéd posztján, de csak Blohin tudja, hogy kik lesznek a társai. Mihalik és Rakickij kezdőjátékosként való szerepeltetésére jó esély van, ám – ezt a védelmet nézve – Butko, Hacseridi, Kucser és Sevcsuk is bizonyíthatja majd rátermettségét.

Tyimoscsuk szerepeltetése nem kérdéses

A pálya közepén Tyimoscsuk szerepeltetése nem kérdéses, de a nagy valószínűséggel két szélső, Jarmolenko és Konopljanka játéka is a kezdőcsapatban kap helyet. Rotany bízhat még a több játéklehetőségben, de gond esetén Alijev, Garmas vagy Nazarenko is pályára léphet.

Sevcsenko hattyúdala

A csatársor összeállítása nem okoz gondot: Sevcsenko és Voronyin. Azonban számolni kell azzal, hogy az egykori aranylabdás 35 éves focista már nem alapember és élete utolsó nagy tornáján szerepelhet. Játszik majd, ez nem kétséges, de az is biztosnak tűnik, hogy az ukránok EB-búcsújakor Devics, Milevszkij és/vagy Seleznyov sem panaszkodhat majd a játéklehetőség hiánya miatt.

Meddig menetel Ukrajna?

Nálam ez Ukrajna kezdőcsapata: Pjatov, Hacseridi, Mihalik, Rakickij, Szelin, Jarmolenko, Rotany, Tyimoscsuk, Konopljanka, Voronyin, Sevcsenko. Hiába szerepeltek csak egyszer világbajnokságon és még soha Európa-bajnokságon, az ukránok szorzója az Európa-bajnoki cím megszerzésére (41.00) sokkal jobb, mint a kontinensbajnokságot már nyert dánok vagy görögöké. Mondom, házigazdák. A bukméker irodák által oddsa is jelzi, hogy nem kerültek halálcsoportba: Ukrajna csoportgyőzelme 4.80-szoros nyereményt jelent, de a korai búcsút sem mérik rosszul (1.55). Az ukránok negyeddöntőbeli szereplése 3.30-as, az elődöntő 9.50-es, a döntőbe jutás pedig 21-szeres pénzt jelenthet azoknak, akik bíznak Sevcsenkóban és társaiban.

„A futballban semmi titok nincs, csak tudni kell okosan gondolkodni.” (Valerij Lobanovszkij)