Menu

Faldum Gábor: Itt az idő elkezdeni kockáztatni

20150729-Faldum-Hamburg-1Faldum Gábor beszámolója a hamburgi WTS-futamról: – A genfi Európa-bajnokság utáni hétfővel a válogatott tagjai elhagyták a franciaországi Annamasse városát, ami a bázisunk is volt egyben. A mi sportágunkban nem ritka eset, hogy a sok utazás minimalizálása végett egyik versenyhelyszínről egyből a következőre utazunk (főleg, ha időben közel vannak a versenyek). Így történt ez most is, ezért Franciaországból egyből Hamburgba utaztam, a szezon következő WTS versenyére.

Mivel a többiek más menetrendet követtek, ezért kedd reggel egyedül álltam neki a munkának, ami 2 óra tekerést jelentett. Alig telt el 30 perc, amikor pár kerékpáros alakot véltem felfedezni a hegyről lefelé jövet, ahogy nagy kiabálással és fékezéssel megállnak. Gondoltam, csak akarnak valamit, így rájuk fordultam, hogy mégse nekik kelljen emelkedőzni, ha nem muszáj. Ahogy közelebb értem, az északi szomszédaink nemzeti szettjét véltem felfedezni rajtuk. Nem mások voltak, mint Richard Varga és Lukas Siska. Az egyedül edzés dilemmája megoldódni látszott, mert ki akar egyedül edzeni, ha jó társaságban is lehet. A maradék másfél órát tehát hozzájuk csapódva abszolváltam, és ha már úgy alakult, hogy egy városban lakunk, felajánlották, hogy másnap útba ejtik az uszoda felé az én hotelemet is, mégse egyedül koptassam a medence kövét. Aki valaha követett WTS-futamot az első depózásig, annak biztosan ismerősen cseng Richard Varga neve, ugyanis nem túlzás kijelenteni, hogy a srác már évek óta a triatlon világának legjobb úszója.

Edzőmmel, Bajai Petivel abban maradtunk, hogy valószínűleg nem csinálnak majd nagy butaságot a medencében, így beszállok hozzájuk egy kis fürdőzésre, hátha lesz benne valami erősebb rész is. Nem meglepő, hogy volt is. Bemelegítés után a fő rész 15×100 m gyors, amiből 1 közepes és 2 erős. Ismerve a társakat, a sor végére csatlakoztam, és verettem az 1:10-es közepesre az 1:05-ös erős százakat. Érzésre nagyon jó volt, de ha őszinte akarok lenni, az erős az tényleg erős volt. Edzés végén azért nem bírtam ki, hogy meg ne kérdezzem, milyen időket úszott Varga. A válasz visszaigazolta, ami kívülről is látszódott: közepesre 1:05, erősre 1 perc kereken, de Lukas halkan megjegyezte, hogy nem meglepő nála az 56 mp sem sorozatban.

A hamburgi versenyről tudni kell, hogy a WTS-sorozat egyik leggyorsabb futama, amit a szezon közepén rendeznek és ideális időjárási körülmények jellemeznek. Ennek megfelelően a verseny előtt meg is kezdődött a mentális terror a közösségi oldalon azzal, hogy Richard Murray (az egyik hírhedt futógép) 14 percen belüli futást helyezett kilátásba az 5 kilométeres távon.

A verseny rajtja délután volt. Mivel a vízhőmérséklet 21 fok körül alakult, így a szárazföldi melegítés mellett döntöttem. Kis gumikötelezés és pár fekvőtámasz után elmajszoltam egy Biotech gélt, majd Tóth Tomival megkezdtük átverekedni magunkat az óriási embertömegen, hogy még időben odaérjünk a rajthoz.

Felsorakozás a pontonon, majd fejesugrás az Alster tóba. Úszáson meglehetősen jól éreztem magam. A negyedik bója után, kb. az úszás felénél, egy kis szakadást véltem felfedezni magam előtt. Próbáltam mindent beleadni, hogy felérjek a sorra, de akkora volt a hajtás, hogy 100 méter satu után nem bírtam tovább, és inkább magam elé engedtem a mellettem úszó olasz Alessandro Fabiant, és készültem egy villámkifutásra. A 20. hely körül fogtam partot, 18” hátránnyal újdonsült szlovák edzőpartnerem mögött, aki ismét elvitte az úszást.

A kerékpár első két körében sajnos porszem került a gépezetbe, így nem tudott rendesen összeállni az üldözősorunk. Ennek köszönhetően pillanatok alatt 30 másodpercre duzzadt a hátrányunk az első sorhoz képest. A sok kanyarral tarkított pálya kimondottan kedvezett a 8-10 fős elmenésnek, így nem meglepő, hogy a hátrányunk tovább gyarapodott a leszállásig.

A futás elején szerencsére nagyon megindultak a lábaim, hasonlóan az év első – Abu Dhabiban megrendezett – WTS futamához. Minden tökéletes volt. Talán pont ez volt az egyik probléma is, hogy túl hamar visszavettem, és hagytam elmenni a Mola, Murray, Pereira, Riederer kvartettet. Az egész zárószám során a boly elején futottam, „viszonylag” könnyen átvéve a ritmusváltásokat. A célegyenesben aztán egy hosszú sprintet nyitottam, de mégis egy kis deja vu érzéssel haladtam át a célvonalon. Az azeri Rostyslav Pevtsov egy hajszállal, de ismét előttem ért be.

Végül a 14. helyen zártam a versenyt, amivel maradéktalanul meg vagyok elégedve. Ha Richard Murray nem is, de a spanyol Mario Mola befutott 14 perc alá a 4960 méteres távon. A verseny után eljátszottam kicsit a gondolattal, hogy egy agresszívebb futással vajon hol végezhettem volna, de attól tartok, ezt sohasem tudjuk meg. Mindenesetre itt az ideje elkezdeni kockáztatni.

Hamburg World Triathlon Series-Inside the Bike from Eric Lagerstrom on Vimeo.

This video is about Hamburg Race Recap

20150729-Faldum-Hamburg-2