Menu

Arconada kapitális bakija

Arconada hatalmas mázlista volt. Szerintem. Egyrészt azért, mert kapusként nem ártott nagyon jóban lennie a szerencsével, s ő bizony jóban volt vele, hiszen a világ egyik legjobb hálóőre volt. Másrészt pedig azért tartom mázlistának, mert akkoriban még nem volt internet és nem voltak videómegosztók az ő korában. Az biztos, hogy sokan és sokáig cikizték az 1984-es labdarúgó Európa-bajnokság döntőjében elkövetett kapitális bakija miatt, ám az is holtbiztos, hogy az előbbiekben felsoroltaknak köszönhetően elkerülte azt, hogy világraszóló tette híres mémmé váljon.

Amúgy Luis Arconada tényleg nem volt rossz kapus. Körülbelül olyan szintű portás volt, mint például manapság Manuel Neuer, Thibaut Courtois, David De Gea, Gianluigi Buffon, Iker Casillas, Petr Cech vagy Joe Hart. Vagyis korának nagyon jó kapusai közé tartozott.

Beceneve a Polip, nyert két spanyol bajnoki címet, elhódította a spanyol szuperkupát és Király Kupa-győztes is volt, zsinórban háromszor kapta meg a spanyol labdarúgó élvonalbeli bajnokság legjobb kapusának járó trófeát, a Zamora-díjat, s elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy klubcsapata, a Real Sociedad a BEK elődöntőjében szerepelhetett. (Ugyebár a BEK a jelenlegi Bajnokok Ligája elődje, s manapság már a szinte elképzelhetetlen dolgok közé tartozik az, hogy BL-elődöntőt játsszon a Real Sociedad San Sebastian.) Beválasztották a spanyol focitörténelem legjobb kapusai közé, közel 70 alkalommal öltötte magára a spanyol válogatott mezét, számtalanszor volt Spanyolország csapatkapitánya és ráadásul, majdnem 40 évvel ezelőtt, 1977-ben, éppen a magyar fociválogatott elleni barátságos mérkőzésen mutatkozott be a spanyol nemzeti csapatban.

Mégis nagyon valószínűnek tartom, hogy elsősorban nem a hatalmas védéseire és egyéb káprázatos bravúrjaira emlékeznek a focirajongók, hanem az 1984-es foci EB döntőjében elkövetett kapitális hibájára. Pedig úgy lenne igazságos, szerintem, ha Luis Arconada parádés mentései is a fociemlékek közé tartoznának. Már csak azért is, mert tényleg szép számmal voltak ilyenek. Egészen biztos vagyok abban, hogy azért ilyen szurkolók is akadnak. Ám hiába, na, a kapusok sorsa már csak olyan, hogy az emlékezetes hibáikra még évtizedek múlva is emlékeznek a focirajongók.

Arconada kapitális bakiját pedig nem lehet elfelejteni. Sohasem!

Elsősorban nem is azért felejthetlen – legalábbis szerintem – ez a kapushiba, mert annyira nagyon látványos lenne, hanem azért maradhat meg mindörökre az emlékezetben, mert nem egy akármilyen megye I-es vagy NB-ikszes meccsen történt meg, hanem a labdarúgó Európa-bajnokság döntőjében volt.

Azaz a világ egyik legjelentősebb sporteseményén! És ott is éppen az aranyéremért zajló mérkőzésen!

Ez az elementáris Arconada-hiba döntő mértékben hozzájárult ahhoz, hogy nem Spanyolország nyerte meg az 1984-es franciaországi Európa-bajnokságot, s Platini gólja után Bellone 90. percben szerzett találata már csak arra volt jó, hogy ne csak az Arconada bakija miatti gól legyen az egyetlen azon az Eb-döntőn. Nem sokkal az aranyérem sorsát döntően befolyásoló hiba után Luis Arconada elköszönt a spanyol válogatottól. Lehet ugyan sérülésre is fogni ezt a nemzeti csapattól való visszavonulást, ám már abszolút semmi sem változtathat azon a tényen, hogy az Európa-bajnokság döntőjében elkövetett elképesztő baki nagyban hozzájárult ahhoz, hogy elváljanak Arconada és a spanyol válogatott útjai.