Menu

Elveszíti jutalom jellegét?

2016_rio_summer_olympics_logoAmikor először hallottam arról, hogy az érmes magyar sportolók és edzőik több hónappal az olimpia és a paralimpia befejezése után sem kapták még meg az ötkarikás játékok előtt ígért pénzjutalmakat, akkor azonnal arra gondoltam, hogy vajon ez esetben is elveszítheti-e jutalom jellegét a jutalom? Tudom nagyon jól, hogy ilyen hír hallatán valószínűleg nem számít a legjobb dolognak rögtön azzal foglalkozni, hogy akár már a Magyarországnak dicsőséget szerző sportolóknak járó jutalompénzt is ellophatják. Ám sajnos mostanra már odáig jutott ez az ország, hogy erről a lehetőségről sem érdemes megfeledkezni.

Jobban belegondolva ebbe a pénzjutalmas-elmaradásos történetbe, sebtiben árnyaltabbá válik a kép. Az addig még rendben is lenne, hogy a fentiekre, illetve erkölcsi fertőre és/vagy az egyre színvonaltalabbá váló közéleti-politikai diskurzusra, esetleg egyéb más okokra lehet hivatkozni, miszerint a politikusok mások népszerűségét kihasználó fürdőzése ismét megtörtént – méghozzá már nagyon sokszor is -, sőt már az ilyen jellegű összejöveteleket megörökítő fotók is elkészültek régen. Ám az már egyáltalán nincs rendben, legalábbis szerintem, hogy például az „aranygépet” megelőző Rio de Janeiro – Budapest járaton úgy utaztak ugyanazon a repülőn a magyar politikai- és sportelit tagjai, hogy Orbán Viktornak, Balog Zoltánnak és más politikusoknak és állami tisztviselőknek luxuskörülmények voltak biztosítva, míg a riói olimpián három olimpiai bajnoki aranyérmet nyert Kozák Danuta, valamint Gyurta Dániel és Magyar Zoltán korábbi olimpiai bajnokok, illetve további sportolók – többek között a magyar női vízilabda válogatott tagjai – a turista osztályon kaptak helyet. Mindez valószínűleg annyira természetes volt a luxuselites politikusok számára, hogy közülük senki sem „alacsonyodott le” és ment az olimpikon sportolók közé, hogy például a „business class”-ra hívja meg a háromszoros olimpiai bajnok Kozák Danutát vagy néhány másik magyar olimpikont, azzal a felkiáltással, hogy nekik márpedig a repülő elején van a helyük, hiszen elvégre ők szerezték a sikereket Magyarországnak!

Hiába, na! Vannak olyanok, akik a saját lábukon állnak, valamint a magyarok között vannak olyanok is szép számmal, akik kevésbe állnak a saját lábukon! Sőt, még olyan magyarok is vannak, akik alig állnak a saját lábukon! (Róluk nyilván célravezetőbb nem beszélni a luxusos-helikopterező saját lábon állók előtt!)
2016_summer_paralympics_logo-svg
Amint napvilágra került az információ, miszerint az érmes magyar sportolók és edzőik több hónappal az olimpia és a paralimpia befejezése után sem kapták még meg az ötkarikás játékok előtt ígért pénzjutalmakat, azonnal reagáltak az illetékes elvtársak, hogy „minden rendben van, nincs itt semmi látnivaló, tovább lehet haladni”, s igyekeztek mindenkit azzal nyugtatni, hogy nemsokára megérkezik majd a jutalompénz.

Kovács Tamás korábbi MOB-sportigazgató nyilván nagyon jól tudta, hogy valami nincs rendben, amikor arról emlékezett meg, hogy a riói olimpia-paralimpia után több hónappal sem érkezett meg az érintettekhez az amúgy a törvényben rögzített jutalom, miközben korábban, például a londoni olimpia után, a hazaérkezést követően szinte azonnal megtörtént az olimpiai elismerés.

Valószínűleg azért van ez a mostani késlekedés, mert a túlzónak tűnő államosítás és központosítás annyira összezavarta az illetékeseket, hogy némelyeknek még nincsen tudomásuk a rájuk ruházott új és még újabb feladatkörökről, s a „sok bába között elvész a gyerek”. Persze, ez egyáltalán nem boldogítja azokat az olimpikonokat, akik devizahitelük vagy egyéb banki tartozásuk törlesztésére használnák a pénzjutalmat, mint ahogyan nyilván a napi megélhetési gondokkal küszködő paralimpikonok számára sem nyújt vigaszt az államosítás és központosítás miatti késlekedés.

Ám nagyon úgy tűnik, hogy nem érdemes nyugtalankodni, hiszen előbb-utóbb minden érintett megkapja majd a jutalmat! Elsősorban nyilván azért, mert jár, de akiknek ez nem elegendő és ráadásul még hisznek is az összeesküvés-elméletekben, azok gondoljanak olyasmire, hogy nem sikerült „eltitkolni” a dolgot és a jelenlegi „luxuspolitikusok” egyáltalán nem nyerhetnek, cserébe viszont rengeteget veszíthetnek az olimpikonoknak és paralimpikononak járó jutalom visszatartásával. A sportot kiemelten támogató jelenlegi magyar kormány tagjainak népszerűségnövelés céljából rengeteget jelent, ha például a háromszoros paralimpiai bajnok Vereczkei Zsolt úszóval (és sporttársaival) együtt fényképezkedhetnek vagy vele (velük) együtt állhatnak ki a közönség elé. Ugyanis Vereczkei Zsolt azzal a bravúrral egyedülálló a világon, hogy 7 paralimpián vett részt és mind a 7-en érmet nyert! Ez már önmagában is nagyon jelentős dolog, viszont a sportsikereket népszerűségnövelés céljából előszeretettel kihasználó politikusok számára ez talán még a reméltnél is örömtelibb hőstett!
faded_olympic_logo_by_conradchaos
Ami késik, nem múlik! – szokták mondogatni az emberek a magyar közmondást idézve. Az olimpiai és paralimpiai jutalmak késése ügyében szerintem az van, hogy abban az országban, amelynek kormánya kiemelten fontosként kezeli a sportot, s amely ország miniszterelnökének költözésére már eddig is több milliárd forint közpénzt fordítottak, most pedig újabb 360 milliót költenek el különleges kárpitokra csak azért, hogy Orbán Viktor „palotája” még jobban tobzódjon a luxusban, nos, egy ilyen országban biztosan lesz pénz az olimpikonok és paralimpikonok jutalmazására.

Ám mivel ezen a Magyarországon az utóbbi években rengeteg milliárd forint veszítette el közpénz jellegét és változott át közvagyonból magánvagyonná, valószínűleg most sem árthat meg senkinek sem addig valami ilyesmire gyanakodni mindaddig, amíg a sportolóknak ígért pénzösszegek megérkeznek az érintettek bankszámláira! Minden bizonnyal csakis akkor lesz érdemes megnyugodni és elkönyvelni azt, hogy az olimpiai és paralimpiai érmes sportolók jutalma nem veszítette el jutalom jellegét!

Lőrinczi Csaba